Yamaguchi Kumiko
Örültem, hogy Ogata és az öccse megúszták a dolgot. Még szerencse, hogy Kazama szólt, hogy veszélyben vannak. Azt hiszem jobban oda kell rájuk figyelnem, nehogy megint történjék velük valami. Hiszen mind az én szeretett diákjaim. Remélem erre hamarosan ők is rájönnek és nem félnek majd a segítségemet kérni. Elvégre azért vagyok az osztályfőnökük, hogy megvédjem őket. Épp mentem volna órát tartani, mikor Sawatari-sensei letámadott.
- Yamaguchi-sensei, remélem nem felejtette el, hogy a hétvégén lesz a tavaszi fesztivál. Remélem az osztálya ezúttal csendben meghúzódik! - a francba, teljesen megfeledkeztem erről. Még ki sem találtuk mi legyen az osztály témája. De ami késik az nem múlik.
- Nem, épp ellenkezőleg! Majd maga is meglátja, milyen remek ötlettel fognak előállni a srácok! Most ha megbocsát, órát kell tartanom! - nem akartam tovább rágni magamat ezen a témán. Sawatari sosem fog változni, az összes eddigi osztályomat alábecsülte, de szerencsére eddig mindegyik bebizonyította, hogy nem szabad első látásra ítélkezni. Nagyon mertem remélni, hogy ez velük sem lesz másképp. Mikor beléptem a terembe, a nagy hatos természetesen sehol sem volt. Ez már meg sem lepett engem. Mindig így kezdődik az egész. Ők kitalálnak valami hülyeséget, ami miatt bajba kerülnek és nekem kell kirángatnom őket belőle. Olyan ez az egész, mint valami ördögi kör, aminek sosem lesz vége. Viszont megfogadtam, hogy ezúttal nem fogok beleavatkozni. Meg kell tanulniuk megvédeni magukat, mert ha csak a szájukat jártatják, azzal semmit sem fognak tudni bizonyítani.
- Már megint hol vannak ezek hatan? - morfondíroztam, az osztály többi tagja pedig nem kötötték az orromra hol mászkálnak már megint. Ekkor Kazama és Ichimura rontottak be a terembe.
- Yankumi, velünk kell jönnöd, most rögtön! - mindkettejük hulla fehér volt, mintha szellemet láttak volna. Nem törődve a többiekkel velük mentem.
- Ki vele, már megint mibe keveredtetek?
- Ez most nem olyan, sokkal rosszabb! - csitított Kazama, majd egyenesen az udvarra siettek.
- Na jó srácok, mégis mi folyik itt? Ha ez valami trükk, akkor azt ajánlom felejtsétek el. Vagy talán nem egy csapatban játszunk? - erre Ichimura az iskola kapuja felé mutatott, ahol Ogata álldogált és nem volt egyedül. Egy nagyon csinos lány társaságát élvezte és mosolygott! Még soha egyszer sem láttam őt természetesen mosolyogni, erre tessék. Mégis mi üthetett belé? Csak nem szerelmes lenne? - Nahát, Ogata szerelmes!
- Pont ez a baj. Yamato nem lehet szerelmes Yankumi! - bosszankodtak a fiúk.
- Mégis miért nem?
- Akarod tudni? Akkor gyere velünk! - mindnyájan egy fa mögé húzódtunk, hogy hallhassuk a beszélgetésüket.
- Akkor mi lenne, ha este elmennénk valahová Yamato? Talán hozzátok is mehetnénk!
- Az nem jó ötlet, egyébként is jobb ha kettesben leszünk, ahol senki sem szól rám, ha ezt csinálom! - erre Ogata közelebb húzta a lányt és szó szerint megharapta a fülét. Azt hittem annál furcsább, mint látni őt mosolyogni, nem fog ma történni hát alaposan tévedtem.
- Yamaguchi-sensei, remélem nem felejtette el, hogy a hétvégén lesz a tavaszi fesztivál. Remélem az osztálya ezúttal csendben meghúzódik! - a francba, teljesen megfeledkeztem erről. Még ki sem találtuk mi legyen az osztály témája. De ami késik az nem múlik.
- Nem, épp ellenkezőleg! Majd maga is meglátja, milyen remek ötlettel fognak előállni a srácok! Most ha megbocsát, órát kell tartanom! - nem akartam tovább rágni magamat ezen a témán. Sawatari sosem fog változni, az összes eddigi osztályomat alábecsülte, de szerencsére eddig mindegyik bebizonyította, hogy nem szabad első látásra ítélkezni. Nagyon mertem remélni, hogy ez velük sem lesz másképp. Mikor beléptem a terembe, a nagy hatos természetesen sehol sem volt. Ez már meg sem lepett engem. Mindig így kezdődik az egész. Ők kitalálnak valami hülyeséget, ami miatt bajba kerülnek és nekem kell kirángatnom őket belőle. Olyan ez az egész, mint valami ördögi kör, aminek sosem lesz vége. Viszont megfogadtam, hogy ezúttal nem fogok beleavatkozni. Meg kell tanulniuk megvédeni magukat, mert ha csak a szájukat jártatják, azzal semmit sem fognak tudni bizonyítani.
- Már megint hol vannak ezek hatan? - morfondíroztam, az osztály többi tagja pedig nem kötötték az orromra hol mászkálnak már megint. Ekkor Kazama és Ichimura rontottak be a terembe.
- Yankumi, velünk kell jönnöd, most rögtön! - mindkettejük hulla fehér volt, mintha szellemet láttak volna. Nem törődve a többiekkel velük mentem.
- Ki vele, már megint mibe keveredtetek?
- Ez most nem olyan, sokkal rosszabb! - csitított Kazama, majd egyenesen az udvarra siettek.
- Na jó srácok, mégis mi folyik itt? Ha ez valami trükk, akkor azt ajánlom felejtsétek el. Vagy talán nem egy csapatban játszunk? - erre Ichimura az iskola kapuja felé mutatott, ahol Ogata álldogált és nem volt egyedül. Egy nagyon csinos lány társaságát élvezte és mosolygott! Még soha egyszer sem láttam őt természetesen mosolyogni, erre tessék. Mégis mi üthetett belé? Csak nem szerelmes lenne? - Nahát, Ogata szerelmes!
- Pont ez a baj. Yamato nem lehet szerelmes Yankumi! - bosszankodtak a fiúk.
- Mégis miért nem?
- Akarod tudni? Akkor gyere velünk! - mindnyájan egy fa mögé húzódtunk, hogy hallhassuk a beszélgetésüket.
- Akkor mi lenne, ha este elmennénk valahová Yamato? Talán hozzátok is mehetnénk!
- Az nem jó ötlet, egyébként is jobb ha kettesben leszünk, ahol senki sem szól rám, ha ezt csinálom! - erre Ogata közelebb húzta a lányt és szó szerint megharapta a fülét. Azt hittem annál furcsább, mint látni őt mosolyogni, nem fog ma történni hát alaposan tévedtem.
Kazama Ren
Felfordult a gyomrom, ahogy Yamato meg az a kis pipi enyelegtek. Egyáltalán minek kell neki csaj? Vagy talán a haverjai már nem elegek neki? Szerencsére Yamato lerázta a csajt, így Ichi-vel le tudtuk őt támadni.
- Ember, ki volt ez a fullos csaj? - fullos? Hova tette a szemét Ichi? Egyértelmű, hogy Mika-nál jobb nő a világon nincs.
- Rei a neve és nála csodálatosabb nőnemű lényt még nem láttam! - meglebegtettem előtte a kezemet, hogy lássam jól van-e de még csak nem is reagált. Oké, ennek tényleg elmentek otthonról. De majd Ren bácsi megszabadítja őt attól a gonosz rózsaszín ködtől, az biztos. - Srácok, nem kellene már órára mennünk? Ha késünk, akkor előbb vagy utóbb ki fognak csapni minket! - vigyorgott Yamato, majd előre ment. Yankumi közben csak tátotta a száját, ahelyett, hogy valami értelmeset mondott volna. Látszik, hogy még sosem volt senkije. Yamato egész idő alatt, csak a nőjéről volt képes beszélni, nem is inkább áradozott róla, mint valami megszállott idióta. A többiek jót nevettek az egészen, de egy idő után már őket is kezdte idegesíteni a dolog. A cérna akkor szakadt el, mikor Yamato úgy döntött, ír egy levelet a csajnak.
- Nem unod még? - lökdöstem meg a vállát.
- Mi rímel a gyönyörű szemekre? - ütögette meg a tollával a száját, mire a homlokomra csaptam.
- Ez most komoly? Úgy viselkedsz, mint a pasik azokban a nyálas csajos filmekben! Neked ez így megfelel ember?
- Most mi a baj azzal, ha szerelmes vagyok? Csak nincs valami gond Mika-channal? Majd én segítek neked haver.
- Menj a fenébe, a segítségeddel! - végül úgy döntöttem annyiban hagyom a dolgot, legalábbis egyelőre.
- Na jó srácok, elég legyen! Fontos megbeszélni valónk van. Mint tudjátok, szombaton lesz a tavaszi fesztivál, amiben nekünk is ki kell vennünk a részünket, szóval várom az ötleteiteket, hogy mégis mivel készüljünk! - Yankumi és az ő dögunalmas ötletei. Miért nem hagyhatjuk ki inkább azt a napot? A tanárok tuti hálásak lennének nekünk. Yamato viszont nem osztotta az ötletemet és úgy lengette a kezét, hogy majdnem a padból is kiesett.
- Yankumi, mi lenne ha egy Host Clubot csinálnánk? Akkor jöhetnének csajok is! - vigyorodott el. Furcsa mód az ötlete nem hangzott olyan hülyén, mint a viselkedése. A srácok egyből rábólintottak a dologra, Yankumi viszont kérette magát.
- Kétlem, hogy ez jó ötlet lenne! Valami más ötlet?
- Ugyan már Yankumi! Vagy talán nem vagyunk elég karizmatikusak ahhoz, hogy hostok legyünk? - kérdezte Ichi, mire a fejem fölött felcsapott a villanykörte.
- Karizmatikus Host Club! Várjatok csajok, mert hamarosan jövünk!
- Annyira büszke vagyok rád haver! - törölgette a szemét Kura. Egyedül Yamato viselkedett passzívan, pedig az egész Host Club az ő ötlete volt. Végül Yankumi kénytelen volt támogatni az ötletünket, mert ebből bizony nem voltunk hajlandóak adni. Ki is osztottuk a feladatokat. Mi hívjuk a csajokat, Yankumi meg intézi a többi részét. Elvégre csak nem lehet olyan nehéz. Csak jó pofiznunk kell a csajokkal és kész, ahhoz pedig nagyon értünk.
- Na és kiket hívjunk meg? - kérdezte Hongo, mire elkezdtem törni a fejemet. Sajna csak Mika osztálytársait sikerült jobban megismerni, de ők tuti nem akarnának jönni, túlságosan jó kislányok.
- Yamato, neked van ötleted?
- Neem, előbb te tedd le! - röhögött a telefonba, mire a homlokomra csaptam. Nem hiszem, hogy még nem unja.
- Majd én leteszem! - vettem el tőle a mobilját és le is csaptam.
- Ember, megvesztél? Épp a csajommal beszéltem!
- Pont ez az. Nekünk most csajokat kellene gyűjtenünk! Egyébként is a te ötleted volt az egész, nem kellene neked is segítened?
- Csak azért találtam ki, hátha ők is találnak maguknak nőt és végre leszálltok rólam! Fogadjátok el, hogy most már ilyen vagyok! - a hátára csapta a táskáját és ott is hagyott minket. Nagyon bosszantott ez a hirtelen változás.
- Ne akadjatok ki nagyon, Yamato-nak ő az első nője! - bökte ki Hongo, mire elnevettem magam. Azt hittem csak valami rossz vicc, de mikor sem ő sem Ichi nem nevetett velem, leesett, hogy nem vicceltek.
- Ugye most csak szórakoztok? Tényleg nem volt még egy nője sem?
- Yamato apja politikai párt tag, épp ezért nem volt valami szép gyerekkora. Mondjuk úgy, hogy olyan volt mint az öccse. Aztán egy nap elege lett és azóta olyan, amilyen. - ahogy hallgattam Ichi-t, kezdtem felfogni miért lett olyan hibbant Yamato attól, hogy van csaja. El sem tudnám őt képzelni olyannak, mint a kis mitugrász öccse. Tulajdonképpen nem is csodálkozom, hogy öcsike is bajba keveredik, egy ilyen apa mellett tuti nem lehet könnyű nekik.
- Oké, felfogtam. De akkor mégis mit csináljunk vele? Komolyan úgy viselkedik, mint egy idióta!
- Majd lenyugszik csak idő kell neki. Inkább foglalkozzunk azzal, hogy minél több csajt tudjunk idecsalni! - neki is láttunk a toborzásnak, ami valljuk be elég pocsékul ment. Pár vénasszonyon kívül senkit sem tudtunk megfogni. Kezdtem egyre inkább azt gondolni, talán jobb lett volna ha egyáltalán nem állunk elő semmilyen ötlettel.
- Hát ezt jól megszívtuk. Mégis honnan a fenéből szedünk össze egy csapat csajt ilyen rövid időn belül? - elmélkedett Kamiya, nekem viszont megakadt a szemem valamin, pontosabban valakin, pontosabban azon a csajon akit Yamato-nak sikerült felszednie.
- Hé, nem Yamato csaja beszélget azzal a szemét Noda-val? - ő az Ara-sok vezetője vagyis a legfőbb ellenségünk. De vajon a csaj miért beszélget vele?
- Szerintetek megcsalná Yamato-t? Mert ha igen, arról tudnia kell! - morfondíroztam, mikor meghallottam egy elejtett mondatot Noda szájából.
- Az én húgom, nem fog egy nyomorult Akadossal járni! - szóval a húga? Az a kis liba biztos azért hálózta be Yamato-t, hogy nyalizzon a bátyának. Ezt Yamato-nak mindenképp meg kell tudnia.
- Srácok, én megyek és beszélek Yamato-val. Nem úszhatja meg ezt az a kis áruló!
- Ren, ebbe ne ártsd bele magad! -szólt rám Hongo én viszont nem törődtem vele. Yamato meg fogja tudni az igazat, még pedig most azonnal. El is mentem, hogy megkeressem. A többiek persze jöttek utánam és igyekeztek rávenni, hogy ne szóljak ebbe bele.
- Yamato! - kiáltottam oda neki, mikor megláttam.
- Belétek meg mi ütött? Csak nem megakadtatok a feladattal? Azt hittem könnyű lesz nektek megfogni a csajokat.
- Nem a mi csajainkról van szó, hanem a tiédről. Említette már, hogy Noda a bátya? - Yamato olyan képet vágott, mintha valami idióta lennék.
- Most komolyan, miért zavar annyira, hogy barátnőm van? Vagy azt hiszed csak neked lehet valakid?
- Ez nem vicc haver, mind hallottuk, ugye? - a többiekre néztem, akik némán bólintottak egyet.
- Ezt tőle is meg kell kérdezzem, addig jobb ha nem gondolok erre! - Yamato elrohant, mi pedig egyből utána. Nem akartam, hogy hülyeséget csináljon. Yamato addig nem állt meg, amíg meg nem találta a Rei nevű csajt.
- Yamato, mi történt?
- Válaszolj nekem valamire. Igaz, hogy az Ara-s Noda testvére vagy? - kérdezte halál nyugodtan, mire a lány lehajtotta a fejét. - Szóval tényleg átvertél. Rennek igaza volt, kár volt összejöjjek veled!
- Yamato, te ezt nem érted! Ha tudnád miért tettem, akkor talán megértenéd! - a kis csaj elsírta magát, Yamato-t viszont ez a legkevésbé sem hatotta meg.
- Ennyi volt Rei! Nem járok olyannal, aki így átver engem. Micsoda csalódás vagy! - vetette oda neki, majd odébbállt. Nos, úgy tűnik elértem a célom, remélem visszakapjuk végre a régi Yamatot.
- Na jó srácok, elég legyen! Fontos megbeszélni valónk van. Mint tudjátok, szombaton lesz a tavaszi fesztivál, amiben nekünk is ki kell vennünk a részünket, szóval várom az ötleteiteket, hogy mégis mivel készüljünk! - Yankumi és az ő dögunalmas ötletei. Miért nem hagyhatjuk ki inkább azt a napot? A tanárok tuti hálásak lennének nekünk. Yamato viszont nem osztotta az ötletemet és úgy lengette a kezét, hogy majdnem a padból is kiesett.
- Yankumi, mi lenne ha egy Host Clubot csinálnánk? Akkor jöhetnének csajok is! - vigyorodott el. Furcsa mód az ötlete nem hangzott olyan hülyén, mint a viselkedése. A srácok egyből rábólintottak a dologra, Yankumi viszont kérette magát.
- Kétlem, hogy ez jó ötlet lenne! Valami más ötlet?
- Ugyan már Yankumi! Vagy talán nem vagyunk elég karizmatikusak ahhoz, hogy hostok legyünk? - kérdezte Ichi, mire a fejem fölött felcsapott a villanykörte.
- Karizmatikus Host Club! Várjatok csajok, mert hamarosan jövünk!
- Annyira büszke vagyok rád haver! - törölgette a szemét Kura. Egyedül Yamato viselkedett passzívan, pedig az egész Host Club az ő ötlete volt. Végül Yankumi kénytelen volt támogatni az ötletünket, mert ebből bizony nem voltunk hajlandóak adni. Ki is osztottuk a feladatokat. Mi hívjuk a csajokat, Yankumi meg intézi a többi részét. Elvégre csak nem lehet olyan nehéz. Csak jó pofiznunk kell a csajokkal és kész, ahhoz pedig nagyon értünk.
- Na és kiket hívjunk meg? - kérdezte Hongo, mire elkezdtem törni a fejemet. Sajna csak Mika osztálytársait sikerült jobban megismerni, de ők tuti nem akarnának jönni, túlságosan jó kislányok.
- Yamato, neked van ötleted?
- Neem, előbb te tedd le! - röhögött a telefonba, mire a homlokomra csaptam. Nem hiszem, hogy még nem unja.
- Majd én leteszem! - vettem el tőle a mobilját és le is csaptam.
- Ember, megvesztél? Épp a csajommal beszéltem!
- Pont ez az. Nekünk most csajokat kellene gyűjtenünk! Egyébként is a te ötleted volt az egész, nem kellene neked is segítened?
- Csak azért találtam ki, hátha ők is találnak maguknak nőt és végre leszálltok rólam! Fogadjátok el, hogy most már ilyen vagyok! - a hátára csapta a táskáját és ott is hagyott minket. Nagyon bosszantott ez a hirtelen változás.
- Ne akadjatok ki nagyon, Yamato-nak ő az első nője! - bökte ki Hongo, mire elnevettem magam. Azt hittem csak valami rossz vicc, de mikor sem ő sem Ichi nem nevetett velem, leesett, hogy nem vicceltek.
- Ugye most csak szórakoztok? Tényleg nem volt még egy nője sem?
- Yamato apja politikai párt tag, épp ezért nem volt valami szép gyerekkora. Mondjuk úgy, hogy olyan volt mint az öccse. Aztán egy nap elege lett és azóta olyan, amilyen. - ahogy hallgattam Ichi-t, kezdtem felfogni miért lett olyan hibbant Yamato attól, hogy van csaja. El sem tudnám őt képzelni olyannak, mint a kis mitugrász öccse. Tulajdonképpen nem is csodálkozom, hogy öcsike is bajba keveredik, egy ilyen apa mellett tuti nem lehet könnyű nekik.
- Oké, felfogtam. De akkor mégis mit csináljunk vele? Komolyan úgy viselkedik, mint egy idióta!
- Majd lenyugszik csak idő kell neki. Inkább foglalkozzunk azzal, hogy minél több csajt tudjunk idecsalni! - neki is láttunk a toborzásnak, ami valljuk be elég pocsékul ment. Pár vénasszonyon kívül senkit sem tudtunk megfogni. Kezdtem egyre inkább azt gondolni, talán jobb lett volna ha egyáltalán nem állunk elő semmilyen ötlettel.
- Hát ezt jól megszívtuk. Mégis honnan a fenéből szedünk össze egy csapat csajt ilyen rövid időn belül? - elmélkedett Kamiya, nekem viszont megakadt a szemem valamin, pontosabban valakin, pontosabban azon a csajon akit Yamato-nak sikerült felszednie.
- Hé, nem Yamato csaja beszélget azzal a szemét Noda-val? - ő az Ara-sok vezetője vagyis a legfőbb ellenségünk. De vajon a csaj miért beszélget vele?
- Szerintetek megcsalná Yamato-t? Mert ha igen, arról tudnia kell! - morfondíroztam, mikor meghallottam egy elejtett mondatot Noda szájából.
- Az én húgom, nem fog egy nyomorult Akadossal járni! - szóval a húga? Az a kis liba biztos azért hálózta be Yamato-t, hogy nyalizzon a bátyának. Ezt Yamato-nak mindenképp meg kell tudnia.
- Srácok, én megyek és beszélek Yamato-val. Nem úszhatja meg ezt az a kis áruló!
- Ren, ebbe ne ártsd bele magad! -szólt rám Hongo én viszont nem törődtem vele. Yamato meg fogja tudni az igazat, még pedig most azonnal. El is mentem, hogy megkeressem. A többiek persze jöttek utánam és igyekeztek rávenni, hogy ne szóljak ebbe bele.
- Yamato! - kiáltottam oda neki, mikor megláttam.
- Belétek meg mi ütött? Csak nem megakadtatok a feladattal? Azt hittem könnyű lesz nektek megfogni a csajokat.
- Nem a mi csajainkról van szó, hanem a tiédről. Említette már, hogy Noda a bátya? - Yamato olyan képet vágott, mintha valami idióta lennék.
- Most komolyan, miért zavar annyira, hogy barátnőm van? Vagy azt hiszed csak neked lehet valakid?
- Ez nem vicc haver, mind hallottuk, ugye? - a többiekre néztem, akik némán bólintottak egyet.
- Ezt tőle is meg kell kérdezzem, addig jobb ha nem gondolok erre! - Yamato elrohant, mi pedig egyből utána. Nem akartam, hogy hülyeséget csináljon. Yamato addig nem állt meg, amíg meg nem találta a Rei nevű csajt.
- Yamato, mi történt?
- Válaszolj nekem valamire. Igaz, hogy az Ara-s Noda testvére vagy? - kérdezte halál nyugodtan, mire a lány lehajtotta a fejét. - Szóval tényleg átvertél. Rennek igaza volt, kár volt összejöjjek veled!
- Yamato, te ezt nem érted! Ha tudnád miért tettem, akkor talán megértenéd! - a kis csaj elsírta magát, Yamato-t viszont ez a legkevésbé sem hatotta meg.
- Ennyi volt Rei! Nem járok olyannal, aki így átver engem. Micsoda csalódás vagy! - vetette oda neki, majd odébbállt. Nos, úgy tűnik elértem a célom, remélem visszakapjuk végre a régi Yamatot.
